Gazdaságföldrajzi leírás

A Zselicség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó.

A Zselici kistérség nyersanyag-erőforrásait és azok előfordulását alapvetően a földtani szerkezet határozza meg. A kistérség művelésre alkalmas érckészlettel nem rendelkezik. A nem érces jellegű nyersanyagok közül említésre érdemes a cserép .és téglaipari alapanyag (Simonfai kitermeléssel Kaposmérői Téglagyár ellátására).

A teljes terület alatt termálvízkincs húzódik. A geológiai kutatások megállapították jelenlétét, de ez idáig csak Hencsén került feltárásra és hasznosításra.

A kistérség szántóterülete 21.103 ha. Sajnos a termőtalaj minősége gyenge.

Meghatározó a kistérség gazdaságföldrajzában és történelmileg is az erdő szerepe. Az erdőterület nagysága 22.185 ha. A kistérségben az erdősültség 38,5 %, ami az országos (21,9 %) mutatót messze meghaladó, de a  Somogy megyei átlagnál (32,9%) is magasabb. Ebből adódóan a vadgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem, valamint a rekreációs és turisztikai célú hasznosítás nagyobb figyelmet érdemel.

A szántó, erdőterület mellett számottevő a 7.322 ha. gyepterület. A gyepterületek hasznosítása esetleges, ennek oka az állatállomány drasztikus csökkenése. Említésre érdemes a Pannon Agrártudományi Egyetem kezdeményezése a gyepterületek hasznosítására. (Bőszénfa, szarvastelep)

A gyümölcsösök területe 554 ha.

Gazdasági szerkezet

A mezőgazdaságilag hasznosított terület

A Zselica kistérség a megye közigazgatási területének 9,5 %-át, termőterületének 10,1 %-át teszi ki. Termőterületének nagysága 51.664 ha. A nagyfokú erdősültség miatt ennek 57 %-a 29.479 ha hasznosítható mezőgazdasági termelésre.

A kistérség területe a megye és a régió összehasonlításában (ha)

A kistérség területének településenkénti megoszlását, valamint a mezőgazdaságilag hasznosítható területek tényleges művelését mutatja be a következő táblázat

A Zselica Kistérség mezőgazdasági termőterülete és hasznosítása

A földterület hasznosítása gazdálkodási forma szerint

A tulajdonosi szerkezet átalakulásának hatásaként a földhasználat gazdálkodási formánkénti megoszlása megváltozott. Az egyéni gazdálkodók száma a kilencvenes évek ismert átalakulási folyamatában évről évre növekedett. A tulajdonosi és használati átrendeződés eredményeként jelenleg is változik a földhasználatban mutatkozó szerepük.

A gazdasági társaságok használatában levő földek aránya meghaladja mind a Somogy megyei (33,9%) mind a Dél-Dunántúli (31,7%) átlagot, melynek oka az erdők állami tulajdona, a SEFAG Rt. mint gazdasági társaság a meghatározó.

A szövetkezetek által hasznosított földterületek (22,4%) a megyeinél (25,4%) alacsonyabb arányát az okozza, hogy a Zselica kistérségben a gyenge termőhelyi adottságok és kedvezőtlen gazdálkodási körülmények miatt több szövetkezet megszűnt. (Bárdudvarnok, Simonfa, Szentbalázs, Hedrehely)

A földterület 31,7 %-át egyéni gazdálkodók művelik. A kertek, gyümölcsösök és szőlőterületek nagy része és a gyepterületek fele az egyéni gazdálkodók kezelésében van.

A gazdaságok földterületében kiugróan magas arányt képviselnek a nagyméretű gazdaságok, melyhez hozzájárul az erdőgazdaság nagy mérete, valamint a földtörvény életbelépése előtt külföldinek egyben privatizált Bárdibükki Állami

Gazdaság. Ez hatással van a közepes méretű vállalkozások alacsony arányára is. Mindemellett a kisméretű gazdaságok aránya (16,3 %)  meghaladja a megyei (11,4%) és a Dél-Dunántúli (12,2%) arányukat. Ez azt jelzi, hogy a földterület elaprózott, sokszor e mutatók mögött elhanyagolt kiskertek, gyümölcsösök, és néhányszáz négyszögöles szántók és gyepterületek vannak.

A földterület hasznosítása művelési ágak szerint

A kistérség művelhető területeinek 71,5%-a szántó, 7,4 %-al kevesebb a megyei átlagnál. A szántóterületek alacsony termőképességűek. Az átlagos aranykorona értékeit községsoros bontásban a K/III./5. melléklet mutatja be.

A regisztrált gazdaságok száma

Az 1999. évi regisztráció során a Zselica kistérségben 615 mezőgazdasági vállalkozás regisztráltatta magát.

A regisztráltak száma lényegesen kevesebb, mindössze 20,2 %-a az 1998. december 31.-i kamarai nyilvántartás szerinti 3035 őstermelői igazolvánnyal rendelkezőnél.

Ez az adat is azt támasztja alá, hogy a kistérségben jelentős számban vannak számottevő földterülettel nem rendelkező, agrártermelést csak mellékes, kiegészítő tevékenységként folytató gazdálkodók, akik az általuk előállított alacsony termelési érték miatt inkább lemondanak a támogatások igénybevételét lehetővé tevő regisztrációról.

Beruházások

A kistérségben a mezőgazdasági beruházások nagysága két alapvető jelenségre hívja fel a figyelmet. Egyrészt jelzi a beruházók gazdasági megfontolásait, ahol  a befektetett tőke megtérülési valószínűsége és ideje meghatározó. A beruházások másik oldalról alapvető eszközrendszerét jelentik egy ágazat továbbvitele, fejlesztése szempontjából, vagy hiányuk az ágazat visszafejlődését eredményezi.

Az 1997-es adatok alapján a kistérség kevésbé vonzó befektetési célterület az agrárágazatban, mint a megye más térségei. Amíg a megyében az összes beruházott érték 10,9 %-a irányult az ágazatba, addig a kistérségben ez a mutató 12,4%, a beruházások egynyolcada. Ez az országos átlag (4,1 %) háromszorosa, ami azt jelzi, a kistérségben az agrárágazat nagyobb súllyal bír az átlagosnál, másrészt érzékelteti az egyéb gazdasági ágak hiányát.